Keresés
  • Jeleven

A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai, jelnyelv-elsajátítás

Folytatva és kiegészítve az előző heti témát a hallássérült gyermekek jelnyelv-elsajátításáról olvashattok egy kicsit részletesebb írást.


Hazánkban a hallássérült gyermekek korai hallásfejlesztésének célja a hallásmaradvány használatának, illetve a szájról olvasás fejlesztése, mindezt a jelnyelv használata nélkül. Ezen fejlesztések pedig kevesek ahhoz, hogy egy súlyos fokú hallássérült gyermek megbirkózzon a hangzó nyelv általi nehézségekkel. Azok a gyermekek, akik siket családba születnek, otthon spontán módon sajátítják el a jelnyelvet, így számukra a grammatikai és a kommunikatív kompetencia megfelelő szintje elérhetővé válik. Viszont a halló szülők siket gyermekei az óvoda vagy iskola elkezdése előtt sok esetben egyetlen nyelvet sem tanulnak meg, vagyis nyelvtani és beszéd-készségük nem fejlődhet a megfelelő ritmusban. Mivel a korai (jel)nyelvelsajátítás nagyban segíthetné a későbbi iskola fejlesztést illetve fejlődést, nagyon fontos, hogy az ép hallású családban élő siket gyermekek is jelnyelvi fejlesztést kapjanak.


A jelnyelv elsajátításának több változata ismert a szülő hallásállapota függvényében. A siket családba születő hallássérült gyermekek anyanyelvként tanulják meg a jelnyelvet, a szülők is ezzel kommunikálnak gyermekük felé, így ismertetik meg vele a világot. Ez a gyermek számára az első, a legkönnyebben elsajátítható nyelv, ezen tudja magát a legjobban, legpontosabban kifejezni. Ebben az esetben a siket gyermek magyar jelnyelvi inputot kap, és ez a kód kiegészülhet a szülő részéről artikulációval, hangadással. Ebben az esetben ezek a gyermekek megfelelő időben kezdik a nyelvelsajátítást, így agyukban kiépül egy nyelvi rendszer. Ha a szülők folyékonyan használják a jelnyelvet a gyermekükkel is, akkor a gyermek kétéves korától – életkorának megfelelő módon –pontosan fogja ezt a nyelvi rendszert használni.


Viszont a hallássérült gyermekek többsége – mintegy körülbelül 90-95%-a – halló szülők gyermekeként születik. Ezek a gyermekek a legtöbb esetben nem ismerik meg otthon a jelnyelvet, a szülők hangzó nyelven kommunikálnak velük, ezért nyelvi fejlődésük csak később kezdődik el.


Az ép hallású kisbabákhoz hasonlóan a hallássérült csecsemők is elkezdenek gagyogni, viszont mivel a hangadás számukra nem örömforrás, nem szórakoztató, illetve nem megfelelő számukra az erre kapott megerősítés, a gagyogás gyakorisága néhány hónap alatt csökken, majd megszűnik. Ezután jelenik meg az úgynevezett manuális gagyogás, ahol a kéz veszi át a hang szerepét. Minden kisbaba mozgatja kezeit, ezen korai spontán gesztusok a kezdeti felnőtt-gyermek kapcsolatban nagy szerepet játszanak, és körülbelül 9 hónapos korig vannak jelen. A jelnyelven kommunikáló hallássérült szülők azonban ezekre a spontán gesztusokra megerősítést adnak, szándékos kommunikációként reagálnak. Ezért nehéz megállapítani a pontos átmenetet ezen kezdeti szimbolikus gesztusok és a jelnyelv első jelei között a hallássérült gyermekek esetében.


Egyes kutatások szerint az első felismerhető jelek 6-8,5 hónapos kor körül figyelhetőek meg. Míg egy másik megfigyelés szerint 10 hónap körül. Azonban átlagosan kimondható, hogy 6-11 hónap körül kezdik el használni a hallássérült gyermekek a jelnyelvet, tehát korábban, mint a halló gyermekek a hangzó beszéd első szavait. Ennek oka, hogy a motoros kontroll a kezek irányítása felett korábban kialakul, mint a hangadás felett, mivel a vizuális kéreg korábban érik. egyes magyarázatok szerint a jelnyelvet tanuló gyermek fejlődése a Piaget által meghatározott szenzomotoros szakaszban kezdődik, míg a hangzó nyelvet használó gyermekek esetében a beszédfejlődés csak egy későbbi periódusban kezdődik.


Kutatások bizonyították, hogy a jelnyelven kommunikáló hallássérült gyermekek jelkincse kétéves korig fejlettebb, mint a halló gyermekek szókincse. A hallássérült kisgyermekek a környezetükben lévő emberekre, állatokra, tárgyakra, eseményekre vonatkozó jeleket tanulják meg először, úgy, ahogyan a halló gyermekek is. Átlagosan 8-11 hónapos kor körül már négy jelet használnak a jelelő gyermekek. Ez pedig általában az egyéves kor körüli időszakra már eléri a tíz jelet is, majd másfél évesen körülbelül 50 jelet ismernek és használnak.


A nyelv és kommunikáció pedig elengedhetetlenül fontos a megfelelő anya-gyermek kapcsolat kialakításához.


Forrás:

Agrawal, Mohit (2005): Sign language acquisition.

Baker, Anne; van den Bogaerde, Beppie; Woll, Bencie (2005): Methods and procedures in sign language acquisition studies. Sign Language & Linguistics

Bonvillian, John D.; Orlansky, Michael D.; Novack, Lesley Lazi (1983): Developmental Milestones: Sign Language Acquisition and Motor Development. Child Development

Hattyár Helga (2008): A magyarországi siketek nyelvelsajátításának és nyelvhasználatának szociolingvisztikai vizsgálata. Doktori disszertáció. ELTE BTK.

Kozma Krisztina (2013): A jelnyelvi fejlődés kezdeti szakaszai siket és halló gyermekeknél. Anyanyelv-pedagógia 6. évfolyam 2. szám

Mayberry, Rachel I.; Squires, Bonita (2006): Sign Language Acquisition. In: Lieven, Elena (ed.) Language Acquisition. Encyclopedia of Language and Linguistics. Oxford.

Woolfe, Tyron; Herman, Rosalind; Roy, Penny; Woll, Bencie (2010): Early vocabulary development in deaf native signers: a British Sign Language adaptation of the communicative development inventories. Journal of Child Psychology and Psychiatry

Zsoldos Márta (2005): Pszichológia és hallássérülés I. Jelnyelvi tolmácsképzés sorozat, Fogyatékosok esélye közalapítvány



Sándor Fanni Angéla

19 megtekintés

Az E-jelnyelv a Jel Alapítvány projektje. 

Írj nekünk, ha érdekel a képzés, támogatnál minket vagy szeretnél részt venni a munkánkban!