Keresés
  • Jeleven

Fantasztikus siker az első Jeleven óra

Péntek délben három izgatottan hadonászó nő álldogál egy újpesti iskola aulájában... így indul a történet, azaz valójában nem, nem így indult, hanem hosszú hónapokkal ezelőtt, amikor elhatároztuk, hogy a Jelnyelvi Játszótéren már szuperül működő, bevált és begyakorlott, improvizáció alapú, nonformális jelnyelvoktató módszertanunkat iskolai keretek között is kipróbáljuk, 30 órás, alapfokú jelkincset oktató kurzusok formájában.


Az újpesti Lázár Ervin Általános Iskola 2/a. osztálya az első csoport, akikkel elkezdjük a gyerekjelnyelvi próbaképzéseket. Izgatottak vagyunk, mert ugyan az elmúlt két évben csaknem 2.000 gyerekkel és pedagógussal játszottuk a 100 játékot tartalmazó Jelnyelvi Játéktár gyakorlatainkat, de az óráról órára, egymásra épülő tananyaggal operáló kurzus-struktúra nekünk is új, akárcsak a teljesen hallókból - és egy nagyothalló résztvevőből - álló csoport.

És hogy hogy kerültünk ide, épp Újpestre? Izgalmas és szép történet: a 2019-es hallássérült mentorszülői képzésünkre járó édesanya, aki korábban szinte semmit nem tudott a siket kultúráról, annyira beleszeretett a jelnyelvbe és a mentorszülői közegbe, hogy tűzön-vízen át megszervezte: az ő hallássérült kislányának integráló osztálya legyen az első, ahol elkezdjük a játékos gyerekjelnyelvi oktatást. Ezekért a történetekért szeretjük nagyon a munkánkat.


De kezdjünk is bele! Milyen volt az első gyerekjelnyelv óra? Hihetetlenül játékos, felemelő és mozgalmas. A tanítónéninek fontos ügy a fogyatékosság, másság megismertetése és az elfogadásra nevelés, így a kis másodikosok már a bemutatkozáskor elkápráztattak minket tudásukkal és felkészültségükkel, tudták, milyen az, ha siket valaki, miért használnak jelnyelvet és hogyan kell szólni valakinek, aki nem, vagy gyengébben hall. Ebben személyes tapasztalatuk is van, hiszen a hallókészüléket viselő kislánnyal így kommunikálnak nap-mint-nap, könnyedén és probléma nélkül. Az igazi integráció itt kezdődik, gyerekkorban, amikor még minden természetes, nem rakódnak a témára tévhitek, szorongások és félelmek.

Ancsi és Juci jelnyelvi foglalkozásvezetését Kátya tolmácsolta hangra, de a gyerekek hipp-hopp alkalmazkodtak, óriási artikulációval és erős szemkontaktussal, könnyedén fordultak a siket oktatók felé. A bemutatkozást követően megtanultuk jelnyelven az alapvető udvariassági és kapcsolatfelvételi formákat, beszélgettünk a hallássérülést érintő fontos ismeretekről. Ebben nagy segítség volt számunkra a nagyothalló kislány, aki mini-oktatóként lelkesen demonstrált. Majd - természetesen - játék következett, ahol a verbalitás kizárására tettük a hangsúlyt: szemkontaktussal, gesztusokkal, mozdulatokkal kommunikálva hangoltuk a gyerekeket a jelnyelvi kommunikációra. Az 1-2-3 Bugivugi fantázianevű játékot abba se akarták hagyni, olyan magasra ugrott a játékkedv és a zsibongás, hogy még a szomszéd osztály tanítónénije is átjött...


Hihetetlen gyorsan kialakult a bizalom és az egymás iránti nyitottság a 2/A osztállyal, számunkra hatalmas élmény és energiatöltet volt ez a 45 perc. Egy hét múlva folytatjuk!


Olvass még!

Indulnak a Jeleven kurzusok - a projekt háttere


A projekt az EMMI - NSZFK (Nemzeti Fogyatékosságügyi és Szociálpolitikai Központ FOF2019 pályázati forrásából valósul meg.

Az E-jelnyelv a Jel Alapítvány projektje. 

Írj nekünk, ha érdekel a képzés, támogatnál minket vagy szeretnél részt venni a munkánkban!